banner 728x90

Faluk Luciana ho oan na’in-7 simu ona apoiu umanitária ho mataween

banner 120x600

G-NEWS (MANUFAHI) – Inan-Faluk Luciana da Conceição ne’ebé sofre moras mental ho nia oan na’in-7, Sexta-feira (13102023) ohin, simu ona apoiu Umanitáriu hosi autóridade Munisípiu Manufahi, simu ho mata-ween turuk.

Hafoin Mídia G-News halo públikasaun da-huluk kona-ba ida ne’e, iha loron 11 fulan Outubru ne’e, autoridade loká munisípiu Manufahi foti kedan asaun hodi fó apoiu umanitáriu ba família ki’ik ida ne’e.

banner 325x300

Ermelinda da Conceição tinan 14, nu’udar oan feto hosi Inan-faluk Luciana ho mata-ween, agradese ba Administradór Munisípiu Manufahi no diretór servisu Sentru solidariedade sosiál, ne’ebé lori apoiu umanitáriu ajuda inan-Faluk ho oan ki’ak na’in-7 iha Aldeia Weberek, suku Dotik postu administrativu Alas.

Oan ki’ak Ermelinda sente kontente tanba ho apoiu ai-han ne’e bele hatutan ona moris. Durante ne’e, loron ida haan de’it dala rua, tanba susar tebes ba ai-han, dalaruma familia no viziñu sira maka ajuda hahan bikan ida ba sira.

“Dalaruma ami haan de’it hudi no aifariña, dala ruma mós ami ba iskola la matabisu, kuandu sai Iskola mai uma maka hahán la iha, viziñu sira maka fó etu bikan ida ba ami, dala ruma mós ha’u nia alin ki’ik oan sira família sira bolu ba uma hodi fó haan sira”, Nia konta tuir.

Ermelinda, nu’udar estudante ida eskola iha eskolá Raiña da Paz Weberek Oitávu ano, dader sasán tenke sai fali inan ba nia alin na’in 4 ne’ebé sei ki’ik, hodi tau matan ba sira, tanba sira nia inan-Faluk, sofre moras mental, la’o husik hela mesak iha uma, ho nia maun Segundu maka tenki kuidadu no hare alin sira.

“Ha’u iha eskola tuir materia sente la hakmatek no triste, tanba hanoin de’it kondisaun ne’ebé ami hasoru, ami tur hodi hanoin oinsá ami nian futuru , ami tanis wainhira hare kolega sira ne’ebé inan-aman kompletu inan aman sira tau matan ba sira, maibé ha’u kontinua esforsu ba iskola tanba ha’u nia mehi hakarak sai dotora hodi tau matan ba ha’u nia alin sira, haktuir Ermelinda ho tanis”, nia haktuir tán.

Júlio Magalaés nu’udar oan mane Segundu haktuir, nia tenke hapara nia Iskola primeiru ano iha eskola sekundária 1912 Manufahi, tanba nia aman Domingos Magalháes mate iha tinan 2022.

“Ha’u nia inan sofre moras mental husik abandona ami iha uma, entau ha’u deside sai husi iskola no sai aman ba alin sira, hodi halo to’os hakiak aninal, hodi sustenta ha’u nia alin sira”, Júlio konfesa ho triste.

“ami nia inan kous ami na’in 7, ha’u nia maun Armando Manglháes tinan 18, nia la kontinua nia eskola no agora kursu lian Korea iha Dili, ha’u maka oan Mane segundu (Júlio Manglháes) tinan 17 para ona iskola, ha’u nia alin feto Ermalinda Da Conceição tinan 14 iskola Oitávu ano, alin Jorge Magalháes tinan 11 eskola klase 2 ensinu básiku, Maria Maia Manglháes tinan 10 iskola klase 3 ensinu básiku, Benjamin Maglháes tinan 9 iskola klase 2 ensínu básiku, no alin ikun virgina Manglhaes tinan 6 iskola iha pre-eskolar”, Nia kontinua. 

Xefe juventude aldeia Weberek Fransisco da Costa informa ba G-News katak, hanesan joven no viziñu, haree kondisaun inan-Faluk ho nia oan na’in-7 ne’e gráve tebes, tanba hafoin aman mate husik hela inan-Faluk ne’ebé moras mental husik abandona hela ona na’in 7, dala ruma labarik sira ba toba tutuir família no viziñu sira nia uma maka fó haan.

“Tanba ne’e ami joven iha weberek tur hamutuk hodi informa situasaun ne’e, liu media News Roman ba Sosiedade (ARS), no ohin autóridade sira konsege lori apoiu ba oan kiak no inan-Faluk ne’e, hanesan foinsa’e agradese tebes ba apoiu ne’e, no husu ba maluk Manufahi-oan sira, presisa tulun ita nia inan-Faluk Luciana ho nia oan sira”, Xefe Juventude ne’e informa.

Administradór Munisípiu Manufahi Arantes Isaac Sarmento agradese ba foinsa’e sira iha aldeia Weberek ne’ebé Hatudu fuan domin ba inan faluk no oan ki’ak na’in 7 ne’e, hodi informa situasaun ida ne’e ba Autóridade sira.

“ohin ami lori fós, biskuit, sasán dapur nian hodi sustenta dadaun inan-faluk ho oan ki’ak sira, no parte Administrasaun kordena ho Sentru solidariadade sosiál munisipiu, atu nafatin apoiu Ai-haan kada trimestral ba inan-faluk ho oan kiak sira, ami mós mai atu hare sira nia kondisaun uma hela fatin, nune’e governu Munisípiu bele buka solusaun hadia sira nia kondisaun hela fatin”, autoridade ne’e esplika ba G-News, hafoin fó apoiu umanitáriu ne’e. 

“Hanesan servidór povu, apela ba Manufahi oan sira, servisu iha instituisaun estadu, sosiedade sivil, foinsa’e sira, tantu iha Dili no rai li’ur, ita hamutuk hodi Hatudu solidariadade ba inan-Faluk no oan sira, nu’udar Manufahi oan mai ita kontinua hatudu solidariadade, hametin ita nia kultura tulun malu, hodi hakmán sira nia kondisaun moris, apela Arantes”, Nia esplika tán. 

Administradór Munisípiu Manufahi ne’e, apela mós ba lideransa komunitaria sira iha suku no aldeia, labele tur nonok de’it maibé presisa identifika ita nia komunidade ne’ebé vulniravel tebes, hodi relata ba Autóridade sira, nune’e hodi bele tulun hakmán sira nia kondisaun.

Diretór servisu Sentru solidariadade sosiál munisipiu Manufahi, Miguel Sarmento Nunes hateten, ho vizita ida ne’e ami mós bele hare direitamente sira nia kondisaun, nune’e bele fó apoiu Umanitáriu kada trimestral.

Inan-Faluk Luciana durante ne’e simu hela osan subsídiu defisiensia mental hosi governu, no oan na’in-3 hetan hela subsídiu bulsa da máe hosi governu, maske oan kiak sira na’in-7 maibé tuir kriteria kada familia ida, oan na’in 3 maka iha direitu hetan subsídiu. Sira halo mós reajustamentu dadus ba inan-Faluk no oan kiak na’in 7 ne’e, hodi kontinua nafatin fó apoiu Umanitáriu inklui subsídiu ba inan-Faluk no subsídiu bulsa da máe ba oan na’in 3.

Tuir observasaun Wainhira autóridade sira fó apoiu Umanitáriu ba inan-Faluk no oan kiak na’in 7 ne’e, viziñu sira mós tanis haree kondisaun moris ne’ebé inan-Faluk ho oan kiak na’in 7 hasoru durante ne’e.

Iha parte seluk Administradór Munisipiu ho Diretóra servisu jestaun risku dezastra kontinua lori apoiu Umanitáriu ba família vulniravel uma ka’in ida iha suku Babulo postu administrativu Same.

Jornalista     : Júlio Guterres Bosi-Cai “Júgu”

Editór Testu  : Amito Qonusere Araújo

relavante