banner 728x90

KI la konsidera Jornalista antiga iha serimónia Balibo-V

banner 120x600

G-NEWS (DILI) – Serimónia Balibo-V ne’ebé hala’o iha Postu Balibo Munisípiu Bobonaro, iha loron 16 fulan Outubru kada tinan, atu selebra trajedia ba Jornalista Internasionál naín-5 ne’ebé hetan oho hosi Forsa Indonéziu sira (16101975) bainhira hala’o filmajen no dokumenta invazaun Indonézia.

Serimónia ne’e hala’o kada tinan, ne’ebé organiza hosi Konsellu Imprensa, hamutuk ho parseiru sira.

banner 325x300

Ho serimónia ne’e, sosiedade barak kontente, liu-liu Balibo oan sira, tamba serimónia refere harame nafatin Balibo nu’udar fatin ba trajedia, liu-liu Jornalista Timor oan sira. Maibé iha serimónia refere, Jornalista balun mós barak la partisipa, no mais pior liu Jornalista antiga balun ne’ebé preokupa kona-ba saerimónia ne’e, tamba konsiente katak, la iha konsiderasaun ba sira.

Atu halo ita nia kakutak malirin, hodi hatene hatene informasaun kona-ba ne’e, tuir mai ita sani hamutuk dadalia badak entre Jornalista G-News ho Antiga Jornalista hosi STT Suzana Cardoso

Oinsa ita boot nia hanoin kona ba serimonia BALIBO-V?

Serimónia Balibo-5 ne’e inisia hosi ami board AJTL, SJTL, TILPA, ARKTL no TiLPA iha Tempu misaun InterNasionál Center for Journalist (ICFJ) iha Timor-Leste. No iha tinan 2009 Ha’u Prezidente komisaun organizadora Baliba 5 IHA Palasiu Prezidente Ramos Horta oferese Fatin lao ho Susesu hafoin intrega mai Fundasaun Fundu Mídia (FFM) koko hatama proposta ba fat-fatin para kontinua hala’o maibé ikus mai la konsege realiza to’o derepente deit lahatene hetan lisensa hosi se mosu KI maka organiza fali ona maibé la buat ida KI maka organiza diak liutan tanba estadu aloka hela osan ba ne’eba maibé etika ida foti deit la fohatene ne’e maka ladiak. Maibé ne’e programa diak tenki iha válorizasaun ba jornalista nia produtu nune’e bele motiva no hasae kualidade profisaun jornalista nian no Ha’u orgullu ba ida ne’e.

Oinsa ita boot nia haree, too oras ne’e la iha rekonheimentu hosi KI ba Jornalista Timor oan sira?

Pesoalmente ba ha’u ne’ebé daudaun ne’e sei puru jornalistiku ne’ebé dezde uluk kedas haknaar an iha jornalizmu ne’e deskriminasaun boot ne’ebé Ita halo. Afinal orgaun ida ne’ebé halo advokasia ba produtu jornalizmu maka fila kontra fali liu-liu iha Kodigu étika ba Jornalista TL iha numeru 4. Tanba Ha’u lamenta ne’e kuandun loron 3 Maiu la buat ida maibé ne’e loron Nasionál ne’e maka ita foti an dehan Ita deit Ita deit ne’e depois haluha tiha jornalista Nasionál sira ne’e nia Nasionál ne’e iha ne’ebé? Objetivu para halo saida? Ha’u la kumpriende Sira nia programa ne’e maka saida ba jornalista Nasionál sira hanesan Uma nain. No jornalista hira maka ba Balibo no benefisiu saida ba jornalista lokal ka Nasionál sira hetan ne’e. Ha’u hetan ukun an tiha ona no Ita Nia Nasionál ne’e signifika saida los ba KI ne’e maka tau importante liu ba ema estranjeiru duke Timoroan iha rai laran.

KI la konvida Jornalista antigu Timor oan sira, oinsa ita bokt nia hanoin? Nia resposta hanesan ho numeru 2. No karik iha intensaun seluk konfirma tok ba KI tanba sira maka hatene maibé nia haree ne’e karik tauk sai hanesan saingan ba malu iha palku jornalizmu karik? Maibé Ha’u lahatene KI nia objetivu ba ida ne’e Saida?

Saida mak presiza atu hadia iha futuru?

Atu hateten katak SECOMS moris tanba Ha’u iha FFM Nia kontribuisaun KA nia inisia no KI moris mos Ha’u maka hahú inisia. Kuandu IP EP komunikasaun sosial no SECOMS maka politiza ona pelemenus KI lalika tan halimar politika hanesan ema dehan serigala berbulu domba ba.

Ita boot nia haree, serimonia ne’e atu halao deit maibé iha válor ba liberdade imprensa ka lae?

Válor liberdade Imprensa ne’e kuandu jornalista sira maka partisipa lolos iha ne’ebá entaum liberdade ne’e iha maibé so para lulun sira ne’ebé hanesan observador mídia, foun sae Sira iha fatin Formasaun no seluk tan maka válor imprensa ne’e sei hela deit retorika ka teória deit.

Hanesan Jornalista senior, Liberdade Imprensa ne’e iha válor ba Jornalista sira hotu ka lae?

Kuandu buat hotu-hotu maka ita politiza hotu ne’e, Susar atu dehan iha válor liberdade imprensa ne’e implementa iha Timor-Leste. Iha parte ida teória maka barak maibé konflitu interese maka boot Liu. Ne’e susar atu lao ba ba oin

Hakerek Naín       : Amito Qonusere Araújo

relavante