banner 728x90

Polémika rai-Naktuka; Atonioan metin ho kultura duke istória koloniál

Hakerek-na'in: Amito Qonusere Araújo
banner 120x600

G-NEWS (DILI) – Konteúdu tomak hosi hanoin ida ne’e, responsábiliza hosi hakerek-na’in, no redasaun G-News iha responsábilidade atu fó espasu ba publikasaun de’it, hodi tane as nafatin Liberdade ko’alia no informasaun nian, ne’ebé hakerek nanis ona iha artigu 40 Konstituisaun RDTL nian, hodi garante nafatin Liberdade Imprensa no komunikasaun sosiál ninian, hanesan haktuir nanis iha artigu 41 Lei inan. G-News Tatoli ita lian, atu halian lian la’ek sira hosi sidadaun hotu-hotu ne’ebé moris nanis iha loron matan sae nian to’o loron matan monu nian, hosi laloran tasi feto to’o laloran tasi mane nian, iha rai-lafaek, rai Timor Leste.

“Ida ne’e ha’u nia hanoin, hanoin ida ne’ebé maihosi hanoin seluk, ne’ebé ko’alia hosi ema seluk nia hanoin, ho hanoin loloos hosi nia na’in loloos ne’ebé hanoin uluk ona iha tenpu beiala sira nia hanoin”.

banner 325x300

Fulan janeiru tinan 2024, nu’udar fulan ne’ebé nakonu ho tensaun polítika rai-laran, ne’ebé viral tebes iha sosiál mídia, hosi utilizador sira, hosi ánalizador sira, hosi teorizador sira,  tán rai-pedasuk, ne’ebé dehan Estadu Timor Leste entrega ona ba Indonézia, hafoin Xefe Governu Kay Rala Xanana Gusmão, atu asina akordu rai-maran entre fronteira Naktuka-mota Noel Besi, aldeia Manan, iha rejiaun Enklave Oecusse, ho Governu Joko Widodo nian. Timoroan tomak halo krítika makaas hasoru Xanana nia governu, liu-liu ekipa negosiasaun prinsípal sira, maibé ikus mai krítika hirak ne’e la hatudu ninia lia-loos, tán buat hotu sei iha prosesu laran.

Maibé nu’udar timoroan, apresia ho krítika sira ne’e, tanba teória sempre hateten nune’e, ema ne’ebé krítika ema tán nia hadomi; signifíka timoroan sira ne’ebé aprezenta faktu sira, liuhosi sosiál mídia, mídia konvensionál sira, hasoru Xanana, krítika Xanana, ne’e hatudu duni ninia domin, maske ibun ko’alia at, liman hakerek ho nervozu, maibé fuan sempre dehan “Xanana is the best”; ha’u dehan nune’e tán fuan ne’e la iha ema ida atu deskobre, la iha ema ida atu haree borus, exeptu Na’i Maromak, ne’ebé halo lalehan no rai, halo buat ne’ebé bele haree no labele haree, maibé kuandu tuir teória ne’ebé argumenta iha leten, sira nia krítika ne’e hadomi duni….hahahahaha.

Hakarak atu fila-fali ba kazu ka polémika rai-naktuka iha rai Atoni, ka koñesidu ho Oe-Cusse. Tanba sá mak ha’u dehan rai Atoni, tán rai-Atoni la’os kobre Rejiaun Administrativa Enklave Oecusse-Ambeno (RAEOA) nu’udar territóriu Timor Leste nian, maibé Atoni ne’e sura mós hosi Wini, área naktuka (sorin balun), no karik bele to’o mai iha Atambua, no parte hosi fronteira rai-maran, hosi nasaun Viziñu Indonézia nian. Tanba ne’e ita tenke komprende didi’ak, lia-fuan Atoni, no Oecusse. Entaun Kulturalmente, Atonioan ne’e maun no alin ne’ebé ho jeografikamente hafahe malu hosi kolonialista sira, maibé kulturalmente Atonioan labele hafahe malu, kuandu se mak brani fahe sira, ninia konsekuênsia mak parte ida-idak sei hetan malisan moris tuir kultural, tán sira nia bizavon ka beiala sira ko’alia nanis ona katak, Atonioan maun no alin, alin no maun, bee matan ida, lisan ida, kultura ida.

Kona-ba hanoin sira ne’ebé domin na’in sira ne’ebé krítika Xanana Gusmão tán rai-Naktuka, balun aprezenta faktus loloos, tán iha dokumentu komprovativu, balun fali krítika tán de’it iha presaun psikolójia ho politikamente, balun fali krítika tán de’it atu hamanas de’it situasaun iha sosiál mídia (Facebook no Youtube), mais pior liu balun uza identidade falsa hodi trata no tolok, maibé hirak ne’e hotu, tán iha razaun rua de’it; primeiru razaun mak Liberdade Espresaun no razaun da-ruak mak domin ba Xanana boot tebes, kompara ho sira nia líder organizasaun partidária seluk. Ne’e sudah pasti; ha’u ko’alia nune’e tán timoroan sira ne’ebé radikalismu iha partidu polítika, nunka atu krítika ninia líder partidu nian tán nia la hadomi, no hakarak atu hamonu maibé la dehan sai, sira nonook de’it hamonu liuhosi krítika ema seluk, ne’e sudah pasti, no faktu hatudu duni, liuhosi eleisaun parlamentár foin lalais ne’e, partidu balun tenke derrota, tán de’it sira nia militante ka apoiante sira nunka krítika ninia lideransa sira, tane nafatin sira, mais monu neneik ne’e sira la hetan, tán sira haree sira nia líder as, mais sira nia líder mós haree sira ki’ik tebes. Semaking sira nia krítika hasoru Xanana iha kualker desizaun, prova hatudu, Xanana tenke hetan vitória, no agora mós hatudu, sira nia krítika, Xanana forsa aumenta tán, no ida ne’e mak halo sei kontinua derrota iha eleisaun parlamentár 2028, la fiar, koko took. Hahhahah, ko’alia halimar de’it, ida ne’e mós tán Liberdade espresaun, lalikan lori ba lia, tán ita mesak maun-alin de’it. Hahahahaha.

Nota: Ha’u mak besik ka komunika ho Avo Marí, Avo Taur, Avo Lere; parese ha’u bele dehan, Avo sira, buatomak sira iha kra’ik ne’e, halo barullu demais, iha fatin povu sira lakohi hili partidu Avo sira lídera ba ne’e. Favor ida, avo sira dehan hela ba sira, atu labele ko’alia arbiru de’it iha sosiál mídia, tán povu barak liu la asesu facebo0k, sira mak ko’alia Facebook, sira mak share, sira mak komentáriu, pois mai aprezenta bai mi dehan povu mak Share no komentáriu, ne’ebé Avo sira labele fiar sá, ne’e mai bobar Avo sira to’o doll de’it, halo avo sira mós fiar, mais rezultadu zero, hahahhaha maibé sorte de’it ha’u la iha komunikasaun sá, tebes ne’e sá…..Hahahahaha!!!

Ha’u nunka, no nunka mais atu fiar Avo Marí, Avo Taur, Avo Lere, atu hateke de’it sira nia maun Xanana halo servisu boot ida, sira hateke de’it, pasti sira hanoin hela, mais buatomak sira mak dalaruma taka dalan fali ba sira karik…..deskonfia de’it sá…..keta lori ba lia…..Hahahaha

Antes atu tama ba tema prinsípal, semana kotuk, ha’u alista ona utilizador sira ne’ebé halo krítika, aprezenta evidénsia, faktus, iha sosiál mídia (Facebook), maizumenus ha’u hakerek ema-na’in 97. Hosi númeru ne’e, sira mak hamosu assuntu iha facebook, sira mak halo diskusaun, sira mak halo komentáriu, sira mak share ka like, sira mak halo fali komentáriu, sira duni mak hatan malu fila-fali. Maibé hirak ne’e tán Liberdade espresaun, tán demokrásia, tán mós sira domin ba Governu da-sia ninia Xefe Governu Kay Rala Xanana Gusmão boot liu, duke antes-antes Xanana ukun ho ukun-na’in sira seluk-tán.

Kona-ba rai-naktuka. Ita sira iha rai boot ne’e, foti konkluzaun ne’e, liuhosi istória kolonializasaun, nune’e ita foti argumentu hodi argumenta tuir ita nia teória de’it, maibé ha’u rasik mós seidauk haree no lee, kona-ba rai naktuka ho kulturalmente tuir lisan no beiala sira nian ne’ebé sira nia bizavon sira hatuur nanis ona.

Iha artigu simples ida ne’e, ha’u la ko’alia barak kona-ba istória, tán istória ne’e, tuir jeografikamente, ita tenke tuir duni mapamentu ka markasaun hosi kolonializasaun entre Portugal no Olandes.

Ko’alia kona-ba Kultura, foti faktus ida hosi Bee matan iha área Naktuka. Komunidade sira ne’ebé hela pertense ba Atonioan iha Enklave Oe-cusse, labele taka bee matan iha área Naktuka, ne’ebé jeografikamente tama iha territóriu Timor nian. ho razaun tán sira iha relasaun kultura. Perguntas; Atonioan iha Oe-Cusse taka bee matan mak di’ak ka loke mak di’ak, bazeia ba mapamentu fronteira nian hosi livru kolonialista, ka tuir lisan ka kultura? Perguntas ne’e simples, maibé ninia implikasaun ne’e boot kuandu Atonioan iha Oe-Cusse foti desizaun. Iha implikasaun ba mapamentu, Atonioan iha Oe-Cusse taka la problema, tanba ne’e ko’alia kona-ba territorial ka soberanu, ne’ebé Atonioan iha sorin balun (Indonézia) sei enfrenta problema bee moos, tán bee matan mak ida de’it, maihosi rai-Oecusse. Kuandu kulturalmente, Atonioan iha Oecusse labele taka, no nunka mais atu taka bee matan, kuandu sira (Atonioan Oe-Cusse) taka, sira estraga ona ninia maun-alin hosi sorin balun (Atonioan) iha Indonézia, ne’e matebian sira, sira nia natureza, sira nia beiala, sei hirus, no ninia konsekuênsia mak balun tenke mate, asidente, insidente, dezastre, no seluk-tán ne’ebé parte ida tenke simu senáriu natureza ne’ebé la di’ak.

Hirak ne’e akontese tanba sira nia kultura metin loos. Sira labele halo parte ida sai vítima nu’udar maun-alin, nu’udar Atonioan, tán de’it Portugal no Olandes hafahe sira. Komunidade sira ne’ebé hela iha área Naktuka, hanesan Atonioan, maibé laos Oe-Cusse oan, sira sempre tane malu, sira sempre hadomi malu, sira sempre tula dikur ba malu tuir lisan, tuir kultura, maske rai-boot nia oan sira, lori sira nia interese, lori sira nia polítika, atu hafahe sira, maibé sira metin dezde uluk, hakesi ho kultura, afora ho lisan, metin hosi beiala to’o agora. Atonioan, iha rai Oe-Cusse, sira dehan katak, bee matan iha área Naktuka, sira labele taka, sira aseita total, sira hakarak atividade kontinua lao hanesan bain-bain.

Tuir Jeografikamente, Indonézia mantein sira nia pozisaun kona-ba fronteira iha área Naktuka-mota Noel Besi, aldeia Manan, tuir akordu entre Portugal ho Olanda; katak fronteira ne’e hosi mota. Tuir istória, iha tenpu markasaun hosi Portugal no Olanda, sira marka hosi mota ne’ebé iha, entaun depois tenpu ba tenpu, mudansa klímatika, ka udan no akontese mota tun boot, konserteza-ke bee mota tuun, sasorut, entaun rai monu hosi sentimu ba sentimu, hosi metro ba metru, no kada tinan sempre nune’e, entaun mota nia luan, luan ba dadauk, boot ba dadauk, maibé bee dalan tama fali ba rai Oe-Cusse, ne’ebé Atonioan oan sira halo atividade agrikultura, ikus mai markasaun fronteira hosi Portugal no Olandes; rai-luan ka tama ona iha área Oe-Cusse. Hosi ne’e, Governu Indonézia, mantein ho sira nia prinsípiu, ho dokumentu ne’ebé iha, sira la haree mota ne’e ki’ik ka boot, luan ba Oe-Cusse, ka kloot ba Atonioan iha sorin ba, maibé sira kontinua bazeia ba markasaun hosi MOTA; entaun saída mak atu konklui hosi ne’e katak, mota ne’e ninia fronteira la haktuir ona hosi dokumentu, maibé tanba rai monu tama ona iha parte Oe-Cusse, entaun Indonézia konsidera ne’e parte hosi markasaun hosi Portugal no Olandes, entaun sira konsidera ne’e Indonézia nian, bazeia ba mota.

“Atonioan iha Oe-Cusse mós lakohi atu entrega rai-pedasuk ida ba Indonézia”.

Buat ne’e kuandu ita rona direita hosi katuas lia-na’in sira iha Oe-Cusse, furak tebes. Sira kuandu konta bazeia ba kultura, ita rona ne’e, furak par mate…..hahhaha, maibé maluk balun hosi rai-boot lakohi rona, hakarak atu ko’alia tuir istória, entaun susar ne’e iha ne’e. Iha buat barak ne’ebé Atonioan iha Oe-Cusse lakohi atu ko’alia, tán sira la iha kbi’it, sira la iha poder, tán lia-fuan hotu ona, dezde tenpu beiala sira nian; se mak kuandu ko’alia, se mak brani hasara, ninia konsekuênsia sei iha. Sira dehan ne’e laos masin atu sente kedan, entaun sira kuidadu. Ba sira, importante mak hametin kultura, tán sira mós hatene, kultura mak hametin sira, sei la iha tiru malu, sei la iha ódiu malu, vinga malu, maske jeografikamente hafahe sira, maibé kulturalmente metin iha fuan, metin iha nahe biti boot.

Ida ne’e mak lia ikus nian, ba ita hotu, ida-idak bele aprezenta faktu sira, labele insulta malu, maibé aprezenta faktu sira tuir versaun ida-idak nian, mais ho rásiu. Ita hotu kompleta malu, karik mai ho versaun seluk ne’ebé di’ak liu, aprezenta ba, nune’e ita bele kompleta malu, hodi hametin Timor Leste.

Istória ne’e hatutan de’it hosi;

Amito Qonusere Araújo

Iha Jardim Tolêransia Timor Leste, sábadu, 02022024.

Hela iha Bairro Puasoru, Aldeia Chai, Suku Loré-I postu Loré munisípiu Laútem

Pax Et Bonum

Tottús Tuús

relavante