Saida maka infesaun respiratóriu polimikrobiál ne’ebé Papa Francisco iha?

G—NEWS (INTERNASIONAL) — Vatikanu fó sai katak Papa Francisco iha kondisaun klínika ida “komplexu” tanba pneumonia bilaterál iha pulmaun rua.

Papa Francisco, ho tinan 88, hetan diagnóstiku infesaun respiratória polimikrobiál no interna iha ospitál Gemelli, Roma, Itália, dezde loron-sesta (02/14) hodi hetan tratamentu no teste ba bronkite.

“Iha CT scan ne’ebé Santu Padre halo hatudu pneumonia iha pulmaun rua, ne’ebé presiza terapia médiku adisionál”, tenik Vatikanu iha tersa (18/02).

Vatikanu hatutan tan katak teste sira laboratóriu nian no raiu-X hosi Amu-Papa nia todan “hatudu kondisaun ida ne’ebé kompleksu”.

Vatikanu hatete katak Papa Francisco sei hela iha ospitál durante tempu ne’ebé maka presiza.

“Rezultadu husi teste sira ne’ebé hala’o iha loron hirak ikus ne’e, inklui ohin, hatudu prezensa husi infesaun polimikrobiál husi vias respiratória, ne’ebé hamosu mudansa foun iha tratamentu”, haktuir relatóriu Vatikanu ne’ebé sita husi BBC News Brasil.

“Teste hotu-hotu ne’ebé hala’o to’o ohin loron indika imajen klíniku ida ne’ebé kompleksu, ne’ebé sei presiza internamentu apropriadu.”

Molok tama iha ospitál iha semana liubá, Papa sofre ona sintoma sira bronkite nian durante loron balun no la konsege lee diskursu ida iha nia eventu ida.

Porta-vós Vatikanu nian, Matteo Bruni, hatete ba jornalista sira katak Papa Francisco iha klima di’ak, maski iha sirkunstánsia sira.

Amu-Papa gasta tempu “lee, deskansa no reza”.

Saida maka infesaun polimikrobiál iha via respiratóriu?

Termu polimikrobiál ne’ebé uza ba diagnóstiku ida-ne’e indika katak infesaun ne’e kauza hosi ajente mikrobiál liu ida, hanesan vírus, fungo ka baktéria.

“Infesaun polimikrobiál sira bele akontese iha parte oioin isin nian, inklui vias respiratória sira”, esplika hosi Renato Kfouri, visi-prezidente hosi Sosiedade Brazileiru Imunizasaun nian.

“Ida-ne’e hanesan ko-infesaun ida, ne’ebé signifika katak iha mikro-organizmu oioin ne’ebé hamosu infesaun”, nia hatutan.

Iha kazu Amu-Papa nian, la fó sai ajente ida ne’ebé maka hamosu kondisaun ne’e.

Diagnóstiku anteriór ida hosi bronkite, maski la fó detalle espesífiku sira kona-ba orijen hosi kondisaun ne’e, bele kontribui ba agravamentu jerál ida hosi imunidade, hanesan esplika hosi Ricardo de Amorim Corrêa, prezidente hosi Sosiedade Brazileiru hosi Pulmonolojia no Tisiolojia (SBPT).

“Ida-ne’e tanba, hafoin inísiu hosi inflamasaun [bronkite], ambiente iha brónkiu sira sai favorese ba invazaun hosi mikrobiu sira, liuliu bainhira estragu sira ne’ebé kauza hosi vírus sira favorese kreximentu baktéria nian”, hatete hosi Corrêa.

“Tanba ne’e, bronkite aguda bele kauza hosi mikrobiu sira no fatór la’ós infesiozu sira, no infesaun baktéria sira bele akontese hanesan komplikasaun sira.”

Tuir Corrêa, ema sira ho idade boot liu maka suspetivel liu ba kondisaun ida-ne’e tanba diminuisaun naturál iha resposta imunidade, tantu iha sistema imunidade jerál no resposta lokál iha brónkiu sira.

Baleia ne’e iha risku atu hetan infesaun pulmaun tanba nia iha pleurisia, inflamasaun ida hosi membrana ne’ebé taka pulmaun, ka pleura, no hasai tiha parte ida hosi nia pulmaun.

Faktu katak Papa Francisco iha komplikasaun pulmaun nian iha ninia juventude halo ninia kondisaun saúde atuál sai komplikadu liután.

“Ida-ne’e bele hamosu difikuldade hodi dada iis, tanba inflamasaun hosi brónkiu sira [tubu sira ne’ebé lori anin ba pulmaun sira] bele hamenus fluxu anin nian ba pulmaun sira”, hatete hosi Corrêa.

Pasiente sira, nia kontinua, presiza iha rezerva ventilatóriu ne’ebé di’ak, katak, abilidade atu dada iis ho sufisiente hodi hasoru demanda ne’ebé aumenta no limitasaun sira ne’ebé kauza hosi inflamasaun.

“Karik pasiente iha ona obstrusaun bronkiál ruma, problema ne’e bele sai grave liu”, Corrêa subliña.

Corrêa hatete katak pasiente sira bele iha difikuldade atu absorve oksijéniu ho di’ak tanba inflamasaun no iha kazu balu, bele presiza uza oksijéniu suplementár.

“Karik kondisaun sai aat liután, karik presiza uza ventilasaun mekániku”, esplika hosi Corrêa.

Saida maka métodu sira atu halo diagnóstiku ba infesaun polimikrobiál sira?

Atu halo diagnóstiku ba infesaun polimikrobiál sira, bele uza métodu oioin.

Métodu ne’ebé komún liu maka atu foti amostra espuma nian, tanba inflamasaun iha bronku sira aumenta sekresaun mucus nian—ne’ebé serve atu hasai ajente kauzativu.

“Sekresaun sira-ne’e jeralmente kontein sélula inflamatóriu sira, ne’ebé fó ba sira kór mean ka verde.”

“Hodi kuda sekresaun sira-ne’e, ita bele identifika ajente responsável ba infesaun”, esplika Corrêa.

Maibé, identifika vírus ne’e iha tendénsia atu sai susar, hatete hosi peritu sira.

“Tanba ne’e maka uza métodu PCR [hanesan halo ba Covid-19 no gripe] ne’ebé permiti identifikasaun ba material jenétiku hosi vírus.”

“Maibé, kultura viral neineik tebes no meius sira atu halo ida-ne’e limitadu.”

Tratamentu, espesialista sira hatete, varia depende ba tipu baktéria ne’ebé envolve no nia sensibilidade ba antibiótiku sira.

Iha infesaun sira ne’ebé kauza hosi baktéria ida, bele uza antibiótiku espesífiku ida.

Maibé, se iha mikrobiu barak, presiza uza antibiótiku ho espektru luan, ne’ebé maka bele kombate tipu baktéria oioin.

Se virus ida prezente, tratamentu bele inklui antiviral sira aleinde antibiótiku sira.