G— NEWS (REDASAUN) — Iha loron 16 fulan-Outubru tinan 1975 dadeer, iha postu Balibo, iha fronteira entre Timor-Leste ho Indonézia, loro-matan sa’e neineik liuhusi kalohan ne’ebé tara hela iha foho Bobonaro nia leten. Iha hakmatek nia leet, jornalista joven produtivu na’in lima hosi Austrália no Inglaterra hamriik iha uma ho didin fatuk nia oin, hodi prepara atu grava momentu ida ne’ebé signifikativu liu iha istória Timor-Leste nian: invazaun militár Indonézia nian ne’ebé besik ona.
Sira maka Greg Shackleton, Tony Stewart, no Gary Cunningham husi Channel Seven; no Brian Peters no Malcolm Rennie husi Channel Nine. Sira mai ho objetivu ida de’it: atu hatete lia-loos kona-ba saida maka akontese iha kolónia ki’ik ida ne’ebé luta ba autodeterminasaun hafoin sékulu barak hosi kolonizasaun portugés.
Greg Shackleton, jornalista foin-sa’e ida ne’ebé koñesidu ho ninia idealizmu, hakerek iha ninia nota ikus, “Ha’u iha Timor atu hateten ba mundu katak ema iha ne’e mós iha direitu atu moris livre.” Liafuan ne’e sai hanesan epitafiu morál ida ba jerasaun tomak jornalista sira-nian ne’ebé fiar katak kámara no kaneta bele sai arma ne’ebé maka’as liu iha luta hasoru opresaun.
Maibé iha dadeer ne’ebá, anin iha Balibo lori triste, no mós tensaun ida ne’ebé labele deskreve. Bele rona tiru iha dook. Tropa Indonézia ikusmai identifika hanesan forsa espesiál Indonézia nian—avansa lalais hosi diresaun Atambua. Jornalista na’in lima ne’e mantein iha sira nia Balibo, hatais roupa sivíl, lori ekipamentu jurnalizmu nian atu grava momentu istóriku. Sira dezeña imajen iha sira nia uma nia didin no hakerek “TV” ho letra boot, ho esperansa katak ida-ne’e sei proteje sira nu’udar jornalista
Maibé kilat-musan la rekoñese “TV.”
Lakleur depois, esplozaun morteiru ida kona uma ne’e. Iha laran, jornalista na’in lima ne’e koko atu taka an. Sasin lokál ida konta fali katak sira basa liman ho hena mutin sira hanesan sinál rende nian, maibé lian tiru nian kontinua. Bainhira rai-rahun tun, na’in lima tenke lakon vida, fakar raan, iha rai Balibo. Mundu lakon ona sasin na’in lima ba lia-loos.
Hafoin akontesimentu ne’e, boatu sira espalla lalais. Governu Indonézia afirma katak sira hetan “tiru kruzadu”. Maibé, investigasaun independente husi jornalista australianu sira, diplomata, indika maka’as katak sira ezekuta deliberadamente atu prevene relatóriu kona-ba operasaun militár Indonézia nian atu to’o ba komunidade internasionál.
Ba povu Timor-Leste, trajédia Balibo liu fali ema estranjeiru na’in lima nia mate. Ida-ne’e maka sinál dahuluk hosi laloran violénsia nian ne’ebé sei hamate ema rihun atus resin durante dékada rua okupasaun nian. Jornalista na’in lima ne’e hanesan sasin sira ne’ebé nonook—maibé sira nia istória marka inísiu konxiénsia internasionál nian kona-ba situasaun susar nasaun ki’ik ida dook hosi mundu nia atensaun.
Iha Austrália, akontesimentu ne’e halo konxiénsia públiku nakdoko. Governu hetan akuzasaun katak nia taka matan. Dokumentu sira ne’ebé desklasifikadu ikusmai fó sai katak Canberra hatene kona-ba operasaun militár maibé hili atu nonook hodi mantein relasaun diplomátiku ho Jakarta. Só família vítima sira mak kontinua ezije justisa. “Ami lakohi funu, ami hakarak de’it lia-loos”, hatete hosi Shirley Shackleton, Greg nia feen, ne’ebé luta hasoru silénsiu.
Tinan-tinan, iha Balibo, rezidente lokál sira no jornalista sira iha rai-laran lori ai-funan ba uma tuan ne’ebé sira mate ba. Agora hanaran Balibo House, ida-ne’e transforma ona ba muzeu memoriál ida ne’ebé rai memória, fotografia, no arkivu hosi sira nia relatóriu. Iha nia didin sira hakerek fraze simples maibé klean ida: “Lia-loos nunka mate.”
Sira nia narrativa moris iha filme, livru, no istória. Filme “Balibo” (2009), ne’ebé diriji hosi Robert Connolly, loke fali kanek tuan no hatudu aten-brani hosi jornalista joven na’in lima ne’ebé to’o lahó arma, arma de’it ho kámara no fiar katak lia-loos vale atu luta ba, to’o mate.
Bainhira kalan monu iha Balibo, grilu sira hakilar iha ai-hun sira leet. Iha ne’ebá, iha fatin nonook ne’ebá, sira nia lian sei lian nafatin—Greg, Tony, Gary, Brian, no Malcolm—naran lima ne’ebé sai parte ida hosi istória naruk kona-ba jornalizmu nia liberdade no responsabilidade.
Sira mai la’ós atu halo funu, maibé atu fó sasin.
Sira la lori kilat, lori de’it naroman lia-loos nian.
No maski sira-nia isin-lolon toba hela hakoi iha rai, sira-nia klamar sai ona parte husi desperta Timor-Leste nian.
loading="lazy" />