Ho liafuan badak:
Jose da Costa entre rekerente azilu timoroan na’in 18 ne’ebé halai hosi okupasaun brutál Indonézia nian, durante dékada barak iha eis-kolónia portugés.
Hafoin to’o iha Darwin ho ró iha tinan 1995, Sr. da Costa muda ba Melbourne iha ne’ebé nia hasoru autór Vannessa Hearman, ne’ebé nia livru foun, The Good Sea, konta fali nia viajen rezisténsia nian.
Livru ne’e lansa ona iha Festivál Eskritór sira Territóriu Norte nian horisehik.
G—NEWS (INTERNATIONAL) — Jose da Costa moris “iha funu ida nia klaran”.
Iha tinan 1976, tinan ida hafoin invazaun Indonézia nian ba teritóriu portugés ne’ebé iha tempu ne’ebá koñesidu ho naran Timor Lorosa’e.
“Ha’u nia família halai ba ai-laran hodi subar,” nia hatete.
“Ha’u moris iha ai-laran.”
Durante tinan 24 tuir mai, Timor-oan liu 100,000 sei mate iha funu mortál ida hodi kontrola now-independent nation known since 2002 as Timor-Leste.
Iha de’it Masakre Dili 1991, manifestante timoroan liu na’in 250 mate iha konfrontu ida ho soldadu Indonézia sira, ne’ebé hamosu tan mass protests hundreds of kilometres away in Darwin.
Fila fali ba Tasi Timor, bainhira okupasaun kontinua too tinan 1980, Sr. da Costa nia famlia pasa tinan tolu dahuluk nia moris subar iha ai-laran molok sira hetan kaptura bainhira koko atu rende ba tropa Indonzia.
Hafoin nia família hetan bandu atu fila ba sira nia sidade moris fatin ka kuda ai-horis, no to’o sujeita ba detensaun domisiliária, Sr. da Costa tama iha movimentu juventude klandestina ida ne’ebé luta ba independénsia enkuantu hetan orientasaun hosi ativista sira ne’ebé idade boot liu.
“Sira balun mate, balun hetan kaer no hatama iha prizaun, nune’e ami nia luta ba independénsia maka’as tebes hetan opresaun, harahun,” nia hatete.
Halai iha Tasi Di’ak
Iha tinan 1995, Sr. da Costa halo parte iha grupu ida ne’ebé organiza ró ida atu sai husi Timor Lorosa’e hodi buka azilu polítiku atu nune’e sira bele kontinua dudu ba ukun rasik-an ho seguru.
Nia hakerek nota ida hodi hateten ba nia inan katak nia sei sai maibé la hetan ema ida ne’ebé nia fiar atu fó ba nia.
Nune’e, la fó hatene ba nia família, nia sai hanesan ema ida hosi ema na’in 18 ne’ebé buka azilu, inklui kosok-oan ida ho fulan neen, ne’ebé sa’e ró peska ki’ik ida — Tasi Diak, ne’ebé signifika “tasi di’ak” — no dirije ba Austrália.
“Ida-ne’e maka viajen ne’ebé maka tauk liu iha tempu ne’ebá,” nia hatete.
“Buat ida ne’ebé maka halo tauk liu maka ami labele nani.
“Ami laiha kolete salva-vida ruma, [no] ami depende de’it ba motór ki’ik ida ho pistón ida, nune’e se mákina avaria ida-ne’e [mak] ami nia moris nia rohan.”
Hafoin kalan neen iha ró ki’ik, grupu ne’e to’o iha Darwin no viajen ne’e sai hanesan úniku kruzamentu susesu entre nasaun rua ne’e durante tinan 24 ukun indonéziu nian.
‘Misaun polítika’ detallu iha livru foun
Sira nia viajen perigozu agora hakerek ona iha livru foun ida, Tasi Di’ak, kulminasaun hosi peskiza tinan 10 hosi autór Vannessa Hearman.
“Ha’u envolve ona iha movimentu solidariedade Timor nian iha tinan 1991 hafoin Masakre Díli nian,” nia hatete.
“Ha’u hanoin se ema sira halo ida-ne’e hodi Indonézia no ema Indonézia nia naran, ha’u moris iha Indonézia, ha’u hakarak halo buat ruma kona-ba ida-ne’e iha Austrália.”
Hafoin to’o iha Darwin, no iha sentru detensaun ida iha Austrália Osidentál, membru balu hosi grupu Tasi Diak semo ba Melbourne hodi moris ho vistu ponte nian.
Iha ne’ebá iha movimentu rezisténsia timoroan nia leet maka Hearman hasoru refujiadu sira balun, inklui Sr. da Costa, maibé to’o tinan barak liutiha maka nia hahú hanoin kle’an kona-ba istória sira nia viajen nian.
Hafoin liga fali ho Sr. da Costa, agora hanesan realizadór, Hearman haree nia dokumentáriu animadu kona-ba viajen ho ró, Istória Jose nian.
“Ida-ne’e hanesan misaun polítika ida hosi rezisténsia timoroan nian”, nia hatete.
“Ha’u hanoin katak importante atu australianu sira hanoin hikas istória hosi ami nia relasaun ho Indonézia no Timor-Leste — di’ak no aat.”
loading="lazy" />