G-NEWS (REDASAUN) — Liafuan ida-idak ne’ebé ita hakerek hanesan fini ne’ebé kuda iha tempu nia rai. Liafuan sira-ne’e karik ladún boot ka importante bainhira ita hakerek sira ba dala uluk, maibé liutiha tempu, sira sai boot no dezenvolve, hodi forma memória sira ne’ebé dura. Hakerek maka oinsá ita ko’alia ho ita-nia an iha futuru, fó indísiu sira kona-ba sé maka ita, oinsá ita sente, no ita hakarak ba ne’ebé.
Ita-boot hakerek ona karta ida ba ita-boot nia an iha futuru? Karik ida-ne’e kona-ba esperansa sira, mehi sira ne’ebé seidauk atinji, ka reflesaun sira de’it kona-ba saida maka ita aprende ona. Surat sira hanesan ne’e maka forma konversa nian ne’ebé íntimu liu, dalan ida atu fó matenek ba pasu ida-idak ne’ebé ita halo.
Ita hakerek kona-ba ita-nia an rasik agora nian, ho esperansa katak versaun sira iha futuru kona-ba ita-nia an rasik sei lee no hamnasa, ka karik tanis, tanba sira realiza katak sira to’o ona iha ne’ebé.
Iha buat májiku ruma kona-ba hakerek ba futuru. Bainhira ita hakerek, ita liga tempu ida ne’ebé seidauk iha ho pasadu ida ne’ebé liu ona. Hanesan ita kria ponte ida ne’ebé liga moris futuru nian ho ita nia memória atuál sira.
Iha hakerek, ita bele ko’alia kona-ba preokupasaun, ksolok, ka tauk sira ne’ebé ita bele iha, maibé ita mós bele prenxe sira ho promesa sira ba futuru ida ne’ebé di’ak liu.
Hakerek la’ós de’it atu espresa ita-nia an. Ida-ne’e maka instrumentu ida ba planeamentu, atu harii vizaun ida ne’ebé klaru liu kona-ba saida maka ita hakarak atinji.
Fraze ida-idak maka diresaun ida, parágrafu ida-idak maka pasu ida ba objetivu. Bainhira ita lee ita nia hakerek sira iha futuru, ita la’ós de’it hanoin, maibé mós sente oinsá viajen sira-ne’e hotu forma ita sai ema ne’ebé matenek liu.
Entaun, hakerek ba ita-boot nia futuru. Hakerek ho konxiénsia tomak katak buat ne’ebé ita-boot hakerek ohin sei orienta ita-boot nia pasu sira iha futuru. No bainhira tempu ne’e to’o, bainhira ita-boot lee fali nota sira-ne’e, ita-boot sei realiza katak liafuan ida-idak ne’ebé ita-boot hakerek importante tebes.
Tanba hakerek la’ós atu grava de’it saida maka akontese ona, maibé atu kria memória sira ne’ebé sei lori ita ba futuru ida ne’ebé di’ak liu.
Redasaun G-NEWS
loading="lazy" />