G—NEWS (DILI) — Iha edisaun ida ne’e, G-NEWS hakarak atu deskobre sai kona-ba filme ida ne’ebé koñesidu tebes iha Indonézia, ne’ebé públika ona iha tinan 2024. Objetivu deskobre sai filme ne’e, tanba filme ne’e rasik sei iha relasaun ho istória rezisténsia Timor Leste nian. Filme ne’e ho naran “Dilan 1983: Wo Ai Ni” nu’udar kontinuasaun husi istória domin Dilan no Milea nian ne’ebé kaptiva audiénsia Indonézia barak nia fuan, maibé iha aspetu kle’an liu ba filme ne’e, liuliu filme ne’e iha ligasasun ho istória rezisténsia Timor Leste nian, nu’udar baze fundamentu ida husi atór nia aman, ne’ebé uluk hala’o operasaun militar nian iha Timor Leste iha periodu invazaun Indonézia nian.
Tinan ne’ebá nu’udar tempu nakonu husi tensaun politika, ida mak tanba funu iha Timor Loro Sa’e sei manas liu tan. Maski filme ne’e ko’alia liu kona-ba romanse adolexente nian, maibé background istóriku husi Indonézia, maibé ba Timor Leste nia rezisténsia aumenta kamada adisionál ida ba filme ne’e.
Iha “Dilan 1983: Wo Ai Ni”, ita bele hetan istória kona-ba Milea ne’ebé iha relasaun ho aman ida ne’ebé serbí nu’udar soldadu Indonézia. Ninia aman, ne’ebé servisu iha Timor Lorosa’e nu’udar parte ida husi operasaun militár Indonézia nian, fó impaktu boot ba nia família nia moris, inklui Milea nian. Ida-ne’e fó hanoin ida katak, iha tempu ne’ebá, família barak tenke hasoru realidade difisil katak sira-nia membru família tenke haketak malu, to’o envolve iha konflitu ne’ebé sira la hili.
Iha tinan 1983, Indonézia iha pontu aas operasaun militár nian hodi kontrola rezisténsia pro-independénsia iha Timór-Leste, ne’ebé iha momentu ne’ebá sei halo parte Indonézia nian.
Ba família sira ho membru ne’ebé servisu iha Timor Lorosa’e, tempu sira ne’e bele sai estresante tebes. Hanesan haree iha Milea nia karakter, nia aman servisu iha Timor Lorosa’e nu’udar soldadu halo parte iha situasaun ida ne’ebé boot liu duke sira nia moris pesoál de’it. Iha filme ne’e, maski ita la haree diretamente oinsá Milea nia aman envolve iha konflitu, maibé tensaun no inserteza ne’ebé soldadu nia família hasoru bele sente iha istória tomak.
Ba família barak ne’ebé iha ligasaun ho militár Indonézia iha tempu ne’ebá, liuliu sira ne’ebé envolve iha Timór Lorosa’e, sira-nia moris loroloron nakonu ho inserteza. Aman sira ne’ebé dala barak tenke servisu dook husi uma, no bele mós envolve iha operasaun militár ne’ebé polémika, iha impaktu signifikativu ba sira-nia oan no parseiru sira.
Milea nia dezafiu nu’udar soldadu nia oan
Milea, nu’udar soldadu nia oan, hasoru faktu katak nia aman tenke dook hosi nia ba períodu tempu ne’ebé la determinadu. Ida-ne’e bele haree hanesan parte ida hosi dezeñu ida kona-ba moris Indonézia nian iha dékada 1980, iha-ne’ebé família barak tenke moris ida ne’ebé nakonu ho ansiedade, hodi hein notísia hosi membru família sira ne’ebé hala’o kna’ar iha área konflitu sira. Ba Milea, nia relasaun ho Dilan, ne’ebé nakonu ho romanse no emosaun, hanesan eskapamentu ida hosi realidade todan ne’ebé nia hasoru iha uma.
Redasaun G—NEWS
loading="lazy" />